A népi építészet stílusában épült kétszintes fa harangtorony 1770-ből származik. A rönk és a cölöpépítés kombinált technikájával készült. Alaprajza négyzet alakú, ihlen alakú, amely a teteje felé enyhén elvékonyodik.
A harangtorony egy kő lábazaton áll, amelyre rönk alapot fektettek. A fából készült falakat alul zsindellyel, felül deszkával burkolták. A tető fazsindelyből készült, tetején fakereszt található. A bejárati ajtó a harangtorony északi oldalán található, fölötte pedig két sor zsindelyből készült kis tető van. A harangtorony magassága valamivel több mint hét méter, és a belsejében egy harang található.
A harangtorony szinte a település közepén áll, és a felső és alsó Vlkolínec közötti határt képezi. Régen ez osztotta meg a lakosokat "Nižňanokra és Vyšňanokra". Ez Vlkolínec egyik nevezetessége, és mondhatjuk, hogy a település szimbólumává vált. Ez egyben a település legrégebbi épülete is.
A múltban a harangját fontos események - például tűzvész, egyéb veszély, temetés vagy vallási szertartás - bejelentésére használták. Időmérőként is szolgált, mivel naponta háromszor - reggel, délben és este - szólaltatták meg.
A harangtorony nemzeti történelmi műemlék, és a 9050-9051-es számú ház előtt áll a Vernacular Building Preserve-ben. A harangtorony kis makettje szintén az iskola-múzeumban található, ahol gyűjtőládaként szolgál a látogatók önkéntes adományainak gyűjtésére.